Az astanga-jóga elemei



(forrás: shelleyenlow.com)

yama-niyamāsana-prāṇāyāma-pratyāhāra-dhāraṇā-dhyāna-samādhayo'ṣṭāv-aṅgāni

A jóga folyamatának 8 része: 1) az erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos tiltások (yama), 2) a jógi viselkedésére és életmódjára vonatkozó előírások (niyama), 3) az ülő- illetve a testhelyzetek (āsana), 4) a légzésszabályozás (prāṇāyāma), 5)  az érzékszervek működésének visszavonása és a figyelem befelé irányítása (pratyāhāra), 6) a koncentráció (dhāraṇā), 7) a meditáció (dhyāna) és a 8) teljes lelki elmerülés (samādhi).
(Jóga-szútra II. fejezet 29. vers)

1) Tiltások (jama)

• erőszak-nélküliség (ahimszá):  az erőszakmentesség alatt nem pusztán a húsmentes táplálkozást értjük, hanem arra törekszünk, hogy ne okozzunk aggodalmat egyetlen élőlénynek sem. Ez a mai nagyüzemi állattartás miatt egyenlő a vegán életmóddal.
• igazmondás (a hazugság tilalma) (szatja): az igazsághoz való töretlen ragaszkodás
• a lopás tilalma (asztéja): "Aki a lopás elkerülésében rendíthetetlen, annak számára minden kincs (anyagi és lelki egyaránt) elérhetővé válik." (Jóga-szútra II. fejezet 37. vers)
• a szexuális önmegtartóztatás (brahmacsárja): "Aki a szexuális önmegtartóztatás alkalmazásában megingathatatlan, az hősies erőre és bátorságra tesz szert." (Jóga-szútra II. fejezet 38. vers)
• a birtoklástól való mentesség (aparigrahá): a felhalmozástól való mentesség, a szükségtelen dolgokról való lemondás

mindegyiket a tudatosság három szintjén gyakorolva: a tettek, a beszéd és a gondolat szintjén is.

2) Előírások (nijama)

• tisztaság (saucsa): külső és belső tisztaságot egyaránt jelent. A külső tisztaság alatt nem csupán a test és az öltözet ápoltságát értjük, hanem a tiszta ételek fogyasztását is. A belső tisztaság az elme, a tudat kontrollálásával érhető el. Ennek érdekében kerülendők: a kéj, düh, mohóság, illúzió, irigység, büszkeség.
• elégedettség (szantósa): "Az elégedettség rendíthetetlen alkalmazásából felülmúlhatatlan boldogság jön létre." (Jóga-szútra II. fejezet. 42. vers) Ide kívánkozik a következő gondolat: "Nem az a szegény, akinek kevese van, hanem aki többre vágyik." (Seneca)
• vezeklés (tapasz): "A vezeklés által elpusztulnak a tisztátalanságok, melynek köszönhetően a test és az érzékek tökéletessé válnak." (Jóga-szútra II. fejezet. 43. vers)
• a szentírások tanulmányozása (szvádhjája): az önvaló (lélek) megismerése, a lélek és az anyag közötti különbség megértése
• az Isten iránti odaadás (Isvara-pranidhána): a Jóga-szútra II. fejezetének 45. versében ezt olvassuk: "samādhi-siddhir īśvara-praṇidhānāt" vagyis: Az Isten (Īśvara) iránti odaadásból pedig a szamádhi tökéletessége nyilvánul meg.

"Az elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik." (Bhagavad-gītā 6. fejezet 6. vers)

3) Ülő- illetve testhelyzetek (ászana): "A helyesen végrehajtott testhelyzet (āsana) szilárdan megtartott és kényelmes. A végrehajtott āsana akkor megfelelő, ha kivitelezése erőlködés nélküli, s benne a meditációban zajló tudati átalakulások vég nélkül fenntarthatóak." (Jóga-szútra II. fejezet 46-47. vers)

4) Légzésszabályozás (pránájáma): a légzés megnyújtásával illetve szabályozásával először a tudat lecsendesülését érjük el, majd a lélek ragyogását eltakaró befedettség oszladozni kezd. Az elme ekkor alkalmassá válik a koncentráció különböző típusaira (dháraná, dhjána, szamádhi).

5) Az érzékszervek visszavonása (pratjáhára): az érzékek és a tudat teljes kontrollja, a figyelem befelé fordítása. Az érzékek fegyelmezése az érzékek tökéletességéhez vezet, akárcsak a vezeklés (lásd 2) előírások). Ekkor az anyagi tudat a lélek felé fordul.

6) Koncentráció (dháraná): "Az anyagi tudat egy ponthoz való lekötése a koncentráció." (Jóga-szútra III. fejezet 1. vers) A koncentráció megfelelő gyakorlásával és az érzéktárgyakról való lemondás által az elme lecsendesül, és a jógi alkalmassá válik a meditáció végzésére.

7) Meditáció (dhjána): A koncentráció fenntartására irányuló stabil és folyamatos erőfeszítés végül elvezet a meditáció állapotába. "Amikor a dhāraṇāban egy pontra rögzített tudatot hosszantartóan elnyújtva (megszakítás nélküli tudatossággal) fenntartjuk, az a meditáció." (Jóga-szútra III. fejezet 2. vers)

8) Teljes lelki elmerülés (szamádhi): "Amikor a meditáció során a jógi anyagi tudatában egyedül a meditáció tárgya ragyog, s úgy tűnik, mintha a lélek (puruṣa) saját formája sem létezne, azt a tudatállapotot hívják samādhinak (teljes lelki elmerülés, transz)." (Jóga-szútra III. fejezet 3. vers). A tökéletes szabadságot a felszabadult tudatállapot jelenti. Nemcsak megértjük, hanem meg is éljük, hogy a lélek nem azonos a testtel.  "A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, Ő akkor sem pusztul el." (Bhagavad-gītā 2. fejezet 20. vers)



(Forrás: Dr. Tóth-Soma László: Patañjali - Yoga-sūtra - oktatási segédanyag, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest, 2013)